Publicisztika
Cikkek
Április 11. a Költészet Napja
2012.01.10
Április 11-e József Attila születésnapja, egyben a Magyar Költészet Napja, melyet 1964 óta ünneplünk. Születésének centenáriumi esztendejét, 2005-öt pedig az UNESCO József Attila-évnek nyilvánította. (Itt jegyzem meg, hogy Márai Sándor is április 11-én született, de öt évvel József Attila előtt, 1900-ban.)
Csáth
2012.01.17
Néhány napja Csáth Gézával birkózom.
No, nem a szó szoros értelmében, ahhoz ő már kicsit távol esik tőlem. Bár - elnézegetve korabeli fotóit -, meg kell hagynom jóképű férfi volt.
Írói tevékenysége valahogy elkerülte figyelmemet, - bár jó ideig maga a szépirodalom is, sokáig kizárólag szakirodalmat olvastam.
Ki nevel a végén?
2012.01.11
Beszámoló Dr. Csernus Imre előadásáról, melyet 2009 októberében Sopronban a Mentálhigiénés Szaknapok keretében tartott.
Kellemesen csalódtam és kissé fel is lélegeztem, hogy nem kell leírnom egy embert.
Persze lehet, hogy azért, mert előítéleteimtől (amit amúgy nem szeretek magamban és igyekszem is kerülni) vezérelve sokkal-sokkal rosszabbra számítottam.
Kozmikus egészség
2012.01.14
Jegyzet Kolozsvári Grandpierre Attila előadásáról, melyet 2009. októberében Sopronban a Mentálhigiénés Szaknapok keretében tartott.
Az előadás tartalmát tekintve megtartottam Kolozsvári Grandpierre Attila előadói stílusát.
"Az életet fel kell fedezni, ami egy mélyebb világfelfogást jelent!
Nem lehet belenyugodni abba, hogy megtörni igyekeznek az emberi tartást olyanok, akik rátenyerelnek az életünkre, akik igényt tartanak arra, hogy létünket bizonyos keretek közé tereljék! "
Munkácsy
2012.01.11
A győri gyűjteményes kiállítás kapcsán.
Végre alkalmam nyílt megnézni Pákh Imre magángyűjteményéből, és a békéscsabai Munkácsy Múzeum gyűjteményéből származó reprezentatív válogatást, melyhez plusz egy alkotás, talán az egyik legszebb, a mosonmagyaróvári Gyurkovich gyűjteményből került be.
Rovásírásról dióhéjban
2012.01.19
Bolyongunk, hányódunk, nem tudjuk honnan jöttünk és hová tartunk.
Talán a szerencsések közé tartozom, mert ugyan szüleim sikertelen házasságuk sekélyes talaján sodródva nem biztosítottak számomra igazi gyökereket, megtették ezt helyettük a nagyszüleim, akik a múltat ajándékozták nekem.